Valószínûleg sokunkat elkapott már az az
érzés az Interneten való barangolás közben
egy-egy szemet gyönyörködtetõ oldal láttán,
hogy valami hasonlóan szépet alkossunk. A HTML már rengeteg
lehetõséget tartalmaz önmagában is. De hogyan
csinálhatjuk azokat a trükköket, hogy egy szöveget
görgetünk a böngészõnk ablakának
állapotsorában, vagy ha az egerünk mutatóját
egy kép fölé visszük, akkor valami más kép
jelenjen meg? Hogyan figyelmeztethetjük az oldalunkat nézegetõ
felhasználót, hogy rosszul töltötte ki az ûrlapunkat?
Csinálhatunk-e olyan oldalt, amely minden nap más szöveggel
üdvözli az odalátogatót, megmondja az aktuális
idõt és dátumot, felköszönti azokat, akik
éppen névnapjukat ünneplik? Igen, készíthetünk
ilyen oldalakat is, de ez már túlnyúlik a
HTML nyújtotta lehetõségeken. Megoldás viszont
létezik, és JavaScript-nek hívják!
A JavaScript-et a Netscape fejlesztette ki. Ez egy parancsnyelv, amellyel
létrehozhatunk interaktív HTML oldalakat. Két
változata létezik. A szerver oldali lehetõvé teszi,
hogy olyan alkalmazásokat készítsünk, amik
hasonlóak a CGI-hez (Common Gateway Interface). Mi a másik
változattal foglalkozunk, a kliens oldalival, azaz a JavaScript
utasításokat beágyazzuk a HTML oldalba. Ha a
böngészõ egy ilyen oldalt kíván
megjeleníteni, akkor az egész oldal letöltõdik a
hálózaton keresztül, beleértve a JavaScript
utasításokat is. A böngészõ megjeleníti
az oldalt a HTML utasítások alapján, ill. futtatja a
JavaScript-et.
A cikk HTML-ben íródott, így megfelelõ
böngészõvel nézve az olvasó azonnal
kipróbálhatja a példákat. Ha már a
böngészõrõl esett szó, én személy
szerint a Netscape Navigator legfrissebb változatát
ajánlanám, ez ugyanis szabadon letölthetõ
az Internetrõl, másrészt a JavaScript-et a Netscape
fejlesztette ki, így az õ böngészõik
futtatják legmegbízhatóbban a JavaScript
példákat. Az Internet Explorer is megfelelõ lehet,
bár halkan megjegyezném, hogy az IE a Navigator-t mindig egy
lépéssel lemaradva vagy új utakat járva
követte, így az is elképzelhetõ, hogy ami
Navigator-on hibátlanul fut, az IE-en nem.
Az egész cikk több fejezetbõl épül fel,
igényli, hogy az olvasó járatos legyen
a HTML-ben, és jelentõsen megkönnyíti a
tanulást, ha már megismerte valamely programozási nyelv
(C++, Java) alapjait. Nem volt célom JavaScript referenciakönyvet
írni, hanem inkább be szeretném mutatni, rögtön
kipróbálható példákon keresztül, hogy
mire is jó ez a nyelv. Ezeket az olvasó beépítheti
saját HTML oldalaiba, és persze át is alakíthatja
õket saját céljainak megfelelõen.
Juray Tamás
| 
